Csernáton
(románul Cernat) falu Romániában, Kovászna megyében található.
Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A 11-es nemzeti főút(DN11) két oldalán, illetve nagyobbrészt a bal oldalon, északnyugati irányban a Csernáton-patak völgyében, és felnyúlik az Ika váráig, ami körülbelül 6 kilométernyi kanyargós út.
Látnivalók
Erődített református vártemplom román kori eredetű, később gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
Római katolikus templom 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
Ortodox templom 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
„Ika” vára (nincs pontos írott adat, hogy mikor épült)
A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1973-ban nyitott Haszmann Pál Múzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki az 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van. Itt látható továbbá Bod Péter egykori református lelkész, irodalomtörténész, polihisztor és Végh Antal ágyúöntő, ezermester honvéd főhadnagy mellszobra. A múzeumkertben skanzen is látható, amelyben lakóházak, székelykapuk, vízimalom is található.
Damokos Dénes-kúria (18-19. század)
Damokos Mihály-kúria (1844)
Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
Damokos-Eperjessi udvarház (épült 1840)
Sándor István-féle udvarház (épült 1860)
Bernáld kúria (épült 1820 körül)
Farkas kúria (épült 1840–1850)
Molnár Sándor-féle udvarház (18. sz.)
Kelemen Gábor-féle udvarház (épült 1859)
Ika vára
Ika vára a Bodoki-hegység keletre néző völgyében, Felsőcsernáton határában, a Nagy- és az Ika-patakok által közrefogott Várbércen áll egy henger alakú zömtorony, amit korábban csernátoni Csonka torony néven ismertek, de Orbán Balázs kapcsolatba hozta a mesebeli Ika hőssel.
„Póka király vezére volt, ki a Bálványos várából elűzetvén, ide vonult, s itt épített magának várat, de egy véres csatában a mostani Ikafalva helyén megöletett. E szerint az Ikafalvát alapító hős, kinek véréből Furus forrása fakad fel, Ika lett volna.”
A 681 m magas, homokkőből felépült gerincen hajdanában egy 200 m hosszú és 10 m széles orsó alakú várfal állott, melynek mindkét végében kőtorony magasodott. A megmaradt toronyhoz legendák, mondák is fűződnek.
Egyik szerint a várat óriások építették. Ezek akkorák voltak, hogy az egyik a fél lábával beállott a patakba, s adogatta a köveket a másiknak, aki a falakat rakta. Egy másik monda szerint egy óriáskígyó költözött ide, amelyik a farkával körülölelte a tornyot és fejével behajolt a patak fölé, ha inni akart. Ezt végül egy messziről jött vitéz pusztította el.
A vár alatti patak mentén régen sok vízimalom működött. A molnárok őrizték azt a hagyományt, mely szerint a torony alatti pincében-kádakban áll a kincs, de azt egy veres és egy fekete kakas őrzi, s felváltva éberen őrködnek. Ha valaki be akar hatolni a pincébe az őrkakas, elkezd kukorékolni és a vasajtó rögtön becsapódik.
Ezt a legendás tornyot a helyi önkormányzat kezdeményezésére az elmúlt években sikerült felújítani és tetővel ellátni. Olyan, mintha őrt állna a szomszédságában lévő, vendégváró Csókás-feredő felett.
Csókás-feredő
Csókás-feredő a falu fölött húzódó erdőben gyógyerejű kénes ásványvizek jönnek a felszínre, melyek közül egyiknek a vizére strandfürdőt is létesítettek valamikor. Ez volt a Csókás-feredő. A fürdőt 2012 nyarán, a székelyföldi fürdő- és közösségépítő kalákamozgalom részeként újították fel. A forrásvizet ősidők óta használják fürdőként ízületi bántalmakra, mozgásszervi, érrendszeri betegségekre (a heveny gyulladási szakasz után). Derékfájásoknak különösen ajánlott. Ivókúraként bélrendszeri bántalmakra, emésztési zavarokra, másnaposságra, húgyúti, savas eredetű vesekő-, máj- és epebetegségekre javallott.
Híres emberek
- Itt született 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
- Itt született 1805-ben Cseh Imre honvédőrnagy, Kossuth török tolmácsa.
- Itt született 1811-ben Végh Antal, Gábor Áron ágyúöntőtársa, a Végh-eke feltalálója.
- Felsőcsernátonban született Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész 1712-ben.
CseRnátoni BuRRogtató
Évente szeptember harmadik szombatján rendezik meg a Haszmann Pál Múzeumban a CseRnátoni BuRRogtatót magyarországi és hazai gépészek közreműködésével. A múzeum Erdély-szerte egyedülálló mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjteményéhez kapcsolódó rendezvény több mint háromezer érdeklődőt vonz a múzeumkertbe, ahol a szakmai programok mellett az egész család számára biztosítanak elfoglaltságot, naphosszat tartó, gazdag és változatos programot kínálva a résztvevőknek.
CseRnátoni BuRRogtató
Szálláshelyek
Enikő Vendégház
https://travelminit.hu/hu/szallas/eniko-vendeghaz-csernaton
Imádó Vendégház
