A TÚRKEVEI NÉPI DÍSZÍTŐMŰVÉSZETI SZAKKÖR

A szakkör 1975. február 10-én alakult meg a Városi Könyvtárban. Céljuknak  elsősorban a régi kunhímzés megmentését, hagyományainak felelevenítését  és ápolását tekintették. Szakmai tanácsadójuk Dr. Fél Edit néprajztudós és Fejér Mária a jászberényi Tanítóképző Főiskola nyugalmazott tanára volt.

A kunhímzés újrafelfedezésében és elterjesztésében nagy szerepe volt a túrkevei Népi Díszítőművészeti Szakkörnek és Szádvári Andrásné Sallai Margitnak, aki a szakkör első vezetője volt. Ő többször kapott nívódíjat megyei és országos kiállításokon. 1989-ben megkapta a Népi Iparművész címet. 1990-ben munkája elismeréseként „Pro Urbe” díjat kapott Túrkevén.

A Népi Díszítőművész Szakkör is számos megyei és területi nívódíjat, kitüntetést kapott. 1988-ban Kiváló Együttes címet nyert. Munkáikkal díszítették fel a Tiszavárkonyban létrehozott Népművészeti Alkotóházat. Hímzéseik megtalálhatók a Karcagi Tájházban és a Györffy István Nagykun Múzeumban is.

Szádvári Andrásné halála után a szakkör vezetését 1991-ben Rácz Kálmánné vette át. Kitartó munkájának eredményeképpen, Talpalló Piroska népművelő segítségével 1995-ben megnyílt a szakkör állandó kiállítása a Művelődési Házban, 2000-ben pedig jubileumi katalógus is készült a kiállításhoz.

Rácz Kálmánné munkáját Túrkeve Város Önkormányzata “Túrkeve Város Szolgálatáért” kitüntetéssel jutalmazta 2000-ben.

2005 áprilisától a csoport mostani vezetője Nagy Istvánné, aki majdnem a megalakulástól kezdve tagja a szakkörnek.

Ő így ír a Népi Díszítőművészeti Szakkör jelenlegi működéséről:

„Szakkörünk a Művelődési Házban működik, minden hétfőn délután tartjuk a foglalkozásainkat. A város rendezvényein, a Kevi Juhászfesztiválon és a Város Napi kiállításon mindig örömmel mutatjuk be  szép, hagyományőrző munkáinkat. Rendszeresen bemutatjuk az általunk készített terítőket, párnákat Budapesten és a szomszédos települések rendezvényén is. Feladatunk a kunhímzés megőrzése, a régi hímzésminták felújítása és új darabok készítése. Emellett más tájegységek mintáit is megismerjük és elkészítjük. Általunk is nagyon kedveltek a höveji-, a hévízgyörki-, gömöri -, komádi -, siógárdi -, drávaszögi -, úri- hímzéssel, recski vagdalásos technikával készülő darabok, a gobelinkészítés és a csipkeverés is. Rendszeresen részt veszek országos továbbképzéseken, ahol mindig új tájegység hímzés motívumaival ismerkedünk meg, amelyeket itthon a szakkör tagjaival is elkészítünk. A művelődési házban lévő állandó kiállításunkat 2009-ben szépen felújítottuk, új darabokkal is kiegészítettük, szívesen megmutatjuk minden érdeklődőnek.”

2009-ben a Kunok Világtalálkozója rendezvényein szintén részt vettek a szakkör tagjai. Elvitték Kiskunfélegyházára, Karcagra a munkáikat. Nagy Istvánné Esztike néni Kiskunhalason, a „Kunok a magyar történelemben” címmel meghirdetett nemzetközi képző-, fotó- és kézműves pályázaton kunhímzésű terítőjével Arany- minősítést” kapott.

A Népi Díszítőművészeti Szakkör 2010-ben ünnepelte megalakulásának 35., majd 2015-ben 40. évfordulóját. Mindkét alkalomra egy-egy nagyon színvonalas jubileumi kiállítás megrendezésével készültek, amely a Művelődési Házban volt látható. Szeretettel emlékeztek meg az egykori tagokról és segítőkről. 

A szakkör tagjai alkotásaikkal már többször részt vettek Debrecenben az „Élő népművészet”- pályázat Észak- Alföldi regionális kiállításán is. Itt a régió legszínvonalasabb népművészeti alkotásai kerültek bemutatásra. 2015-ben Nagy Istvánné kunsági hímzéssel készült garnitúrája és egy úri hímzésű terítője az országos kiállításon – Néprajzi Múzeum- Budapest- is bemutatásra került.

A csoport tagjai hagyományőrző tevékenységük elismeréseként 2010-ben Túrkeve Város Önkormányzatától elnyerték a  „Túrkeve Városért”- díjat.

Kovácsné Kovács Erzsébet- Művelődésszervező

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.